IPhone torta

Egy újabb kihívás: IPhone - tortát kért a barátnőm, férje szülinapjára! Természetesen örültem a felkérésnek, mert már rég nem művészkedtem semmit! Tiramisu krémre esett a választás, mely kétféle piskótába lett töltve.

Hozzávalók:
Keserűcsokis laphoz: 

• 150 ml víz
• 450 g cukor
• 50 g kakaó
• 200 g vaj
• 2 tábla keserűcsoki
• 5 tojás 
• 200 g liszt
• sütőpor

 Fehércsokis laphoz:

• 150 ml víz
• 450 g cukor
• 200 g vaj
• 2 tábla fehércsoki
• 5 tojás 
• 200 g liszt
• sütőpor

A tiramisu krémhez:

• 500 g mascarpone
• 500 ml tejszín
• 1 dl erős feketekávé
• 2 kiskanál őrölt kávé
• ízlés szerint lehet még porcukorral édesíteni
• 3 tojás
• 3 lap zselatin

                  A recept a nagyon csokis tortáé, csak a fehér laphoz fehércsokit használtam.
          Egy magas falú edényben felfőzöm a víz, csoki, cukor, kakaó (csak a fekete lapnál) és vaj keverékét. A tűzről levéve hagyom kissé hűlni, majd belekavarom egyenként az 5 tojás sárgáját, a lisztet, a sütőport (kis citromlével felfuttatom, míg pezseg) és az 5 tojásfehérjéből vert kemény habot.
Kapcsos tortaformába kanalazom a masszát és kb. félórát sütöm előmelegített sütőben (tűpróbáig).
          A tojásokat szétválasztom  és a fehérjét felverem kemény habbá. Lefőzöm az erős feketekávét. A zselatin lapokat beáztatom hideg vízbe, majd a meleg kávéba feloldom. A tojások sárgáját a mascarponéval kikeverem krémesre. Hozzáadom a kávét és édesítsem ízlés szerint. A tojásfehérjékből készült habot óvatosan belekeverem a mascarponés keverékbe. A tejszínt kemény habbá verem és óvatosan hozzákeverem a krémhez, majd megszóróm a kávéval és egyenletesen elkeverem. Hűtőbe teszem, míg megdermed, majd ezzel kenm meg a kihűlt lapokat. Ezt borítom be a fondanttal.

Boldog szülinapot B.! Örülök, hogy tetszett!
 

30/20 - avagy liszt nélküli torta

S. barátnőm kért meg ennek a tortának az elkészítésére. A szülei 30. házassági évfordulòjàt és húga 20. szülinapját ünnepelték! Kihívás volt, mert gluténmentesnek kellett lennie! Végül diòs lapok mellett döntöttem és tehéntúròkrémes lett, nektarinnal megbolondítva!
     
Hozzávalòk:
-1 laphoz:
• 300 g őrölt diò      
• 3 tojás
• 1 evőkanál citromlé
• 100 g cukor
• 50 g kakaò ( csak a középső laphoz)

-krémhez:
• 500 g tehéntúrò
• 1 l tejszín (pl. Hulala, édesített)
• 2 kiskanál fahéj
• fél citrom reszelt héja
• 6 közepes keményebb nektarin vékony szeletekre vágva


   A tojàsfehérjéket a citromlével kemény habbá verem, lassanként hozzáadom a cukrot, míg habcsòk állagú lesz a massza, majd beleforgatom apránként a diòt és a tojások sárgáját. A masszát 26cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítom és előmelegített sütőben kb. 20-30 perc alatt ( tűpròbáig) megsütöm.
   A krémhez összetöröm a tehéntúròt, külön tálban 750ml tejszínt kemény habbà verek, majd hozzàadom a túròhoz, fűszerezem fahéjjal és hozzàadom a citromhéjat. Hűtőbe teszem felhasznàlásig (míg kihűlnek a lapok).
    Az egyik kakaò nélküli lapot ràhelyezem a 26cm-es körre nyújtott fondant alapra, megkenem túròkrémmel és körkörösen ráhelyezem a nektarinokat, míg befedik a lapot. Ugyanígy kerül rá a kakaòs lap, majd a következő sima lap. A tetejét vékonyan megkenem túròkrémmel, az oldalàt pedig a megmaradt kemény habbá vert tejszínnel. Simítom, hűtőbe teszem, majd ha eléggé negkötött a krém, bevonom fondanttal.

2 színű lett a bevonat, különböző díszítéssel: a szülinapos rész virágos, szitakötős lett, az évfordulós pedig tulipános.
És íme az eredmény!

K., köszi a fotókat és örülök, hogy sikerült egy élményt okoznom!

Málnás - mákos habcsóktorta

Ez a torta újabb kísérletezés volt, szülinapra készült D-mnek és nagyon izgultam miatta, de sikerült! Nagyon könnyű és az ízharmóniája tökéletes!

Hozzávalók:

• 5 tojásfehérje
• 2oo g porcukor
• 1  tasak mák (kb 5og)
• 2 evőkanál konyak
• 2 evőkanál gyümölcsös pezsgő (málnás vagy epres)
• 7oo ml tejszín
• 1 tasak habfixáló
• kis olaj a kenéshez
• 5oo g málna

          A tojásfehérjéket kemény habbá verem, majd hozzáadom a mákot és a porcukrot és folyamatosan tovább verem amíg homogén nem lesz. Zsírpapírból kivágok 3db. 26cm-es kört, ezeken megkenem kevés olajjal és elterítem rajtuk a habot egyenletesen. Előmelegített lerbe teszem és nyitott sütőajtóval hagyom őket megszáradni. (Akkor vannak készen, ha megbarnultak és kissé elkezdenek megrepedezni.) Hűlni hagyom és leszedem róluk a zsírpapírt.
           A tejszínt félig felverem, hozzáadom a habfixálót, a pezsgőt és a konyakot, majd tovább verem amíg kemény hab nem lesz.
            A krémet elosztom háromfele, de úgy hogy 2 nagyobb rész legyen és egy kisebb. Minden habcsóklapra kerül tejszínkrém, amit körberakok málnával. A 2 nagyobb krémrész az alsó 2 lapra kerül, a tetejére jön a kevesebb krém és ugyanúgy málnával díszitem.

Biztosan elkészítem még és kipróbálom más gyümölccsel is, de mindenképp bogyós gyümölcs lesz!A  mákot pedig helyettesítem majd dióval, mandulával!

Csontváry a Tompa Miklós Társulat előadásában

Tudósítás J-nek :), mert tudom, hogy ott lettél volna te is! Puszi :*

        Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a Magányos cédrus, A szerelmesek találkozása, a Baalbek című festmények alkotója a múlt század eleji magyar festészet „profetikus alakja” – mondja a róla írt színmű szerzője, Kovásznai György. 

Szó szerint is érthetjük, hiszen – visszaemlékezései tanúsága szerint – gyógyszerészből égi hang hatására lett autodidakta festő. 

Életformáját az Európától Afrikán keresztül Távol-Keletig terjedő utazásai határozták meg és ihlették: alkotásai szinte kizárólag tájképek. Művészetét nem lehet egy meghatározott stílus keretei közé szorítani, nem vallotta magát semmilyen irányzat követőjének: önéletírásában a „napút festőjének” nevezi önmagát.

      Csontváry titokzatos alakját a festő-animációs rendező Kovásznai György nem kifejezetten életrajzi jellegű darabja négy képében négy különböző dimenzióban ragadja meg. A távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, továbbá a kommunista rendszer nagyfeje előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában.

Kövesdy István rendező az előadásról:

Érdekes –bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontvári Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Teljes életművük, a benne rejlő életfilozófia, világról való gondolkozás érdemi feltárása, megértése, értékelése mindkettőjük esetében csak késedelemmel, az utókor által bontakozhatott ki. És máig nem zárult le teljesen.
Élet és művészet, emberi – gyarló és egyszerű – sors és elhivatottság ellentmondásos egymásnak feszülése, az áhított harmónia elkeseredett keresése, és megvalósításának lehetetlensége, illetve csak „egyénileg”, belül, és mint ilyen, virtuális beteljesedése a művészi alkotásban.
Ezek a gondolatok foglalkoztatnak.

Bővebben itt

   Az első felvonás nem nyújtott annyira sok élményt, kissé vontatottnak tűnt nekem, szinte untam. Egyedül a színészi alakításra tudtam figyelni, ami zseniális volt!

   A második felvonásra viszont érdemes volt várni, jött a katarzis! A vizualitás hihetetlen volt, ahogy a festmények életre keltek, a színek, hangok, az alakítás tökéletes volt!

Nagyon tetszett! 

Pezsgő 9 - Csontváry

Csontváry

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a Magányos cédrus, A szerelmesek találkozása, a Baalbek című festmények alkotója a múlt század eleji magyar festészet „profetikus alakja” – mondja a róla írt színmű szerzője, Kovásznai György. Szó szerint is érthetjük, hiszen – visszaemlékezései tanúsága szerint – gyógyszerészből égi hang hatására lett autodidakta festő. Életformáját az Európától Afrikán keresztül Távol-Keletig terjedő utazásai határozták meg és ihlették: alkotásai szinte kizárólag tájképek. Művészetét nem lehet egy meghatározott stílus keretei közé szorítani, nem vallotta magát semmilyen irányzat követőjének: önéletírásában a „napút festőjének” nevezi önmagát.

Csontváry titokzatos alakját a festő-animációs rendező Kovásznai György nem kifejezetten életrajzi jellegű darabja négy képében négy különböző dimenzióban ragadja meg. A távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, továbbá a kommunista rendszer nagyfeje előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában.

Kövesdy István rendező az előadásról:

Érdekes –bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontvári Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Teljes életművük, a benne rejlő életfilozófia, világról való gondolkozás érdemi feltárása, megértése, értékelése mindkettőjük esetében csak késedelemmel, az utókor által bontakozhatott ki. És máig nem zárult le teljesen.
Élet és művészet, emberi – gyarló és egyszerű – sors és elhivatottság ellentmondásos egymásnak feszülése, az áhított harmónia elkeseredett keresése, és megvalósításának lehetetlensége, illetve csak „egyénileg”, belül, és mint ilyen, virtuális beteljesedése a művészi alkotásban.
Ezek a gondolatok foglalkoztatnak.

- See more at: http://www.nemzetiszinhaz.ro/eloadasok/uj-bemutatok/spect/csontvary.html#&panel1-3

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a Magányos cédrus, A szerelmesek találkozása, a Baalbek című festmények alkotója a múlt század eleji magyar festészet „profetikus alakja” – mondja a róla írt színmű szerzője, Kovásznai György. Szó szerint is érthetjük, hiszen – visszaemlékezései tanúsága szerint – gyógyszerészből égi hang hatására lett autodidakta festő. Életformáját az Európától Afrikán keresztül Távol-Keletig terjedő utazásai határozták meg és ihlették: alkotásai szinte kizárólag tájképek. Művészetét nem lehet egy meghatározott stílus keretei közé szorítani, nem vallotta magát semmilyen irányzat követőjének: önéletírásában a „napút festőjének” nevezi önmagát.
Csontváry titokzatos alakját a festő-animációs rendező Kovásznai György nem kifejezetten életrajzi jellegű darabja négy képében négy különböző dimenzióban ragadja meg. A távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, továbbá a kommunista rendszer nagyfeje előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában.

Kövesdy István rendező az előadásról:

Érdekes –bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontvári Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Teljes életművük, a benne rejlő életfilozófia, világról való gondolkozás érdemi feltárása, megértése, értékelése mindkettőjük esetében csak késedelemmel, az utókor által bontakozhatott ki. És máig nem zárult le teljesen.Élet és művészet, emberi – gyarló és egyszerű – sors és elhivatottság ellentmondásos egymásnak feszülése, az áhított harmónia elkeseredett keresése, és megvalósításának lehetetlensége, illetve csak „egyénileg”, belül, és mint ilyen, virtuális beteljesedése a művészi alkotásban.Ezek a gondolatok foglalkoztatnak.
- See more at: http://www.nemzetiszinhaz.ro/eloadasok/uj-bemutatok/spect/csontvary.html#&panel1-1

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a Magányos cédrus, A szerelmesek találkozása, a Baalbek című festmények alkotója a múlt század eleji magyar festészet „profetikus alakja” – mondja a róla írt színmű szerzője, Kovásznai György. Szó szerint is érthetjük, hiszen – visszaemlékezései tanúsága szerint – gyógyszerészből égi hang hatására lett autodidakta festő. Életformáját az Európától Afrikán keresztül Távol-Keletig terjedő utazásai határozták meg és ihlették: alkotásai szinte kizárólag tájképek. Művészetét nem lehet egy meghatározott stílus keretei közé szorítani, nem vallotta magát semmilyen irányzat követőjének: önéletírásában a „napút festőjének” nevezi önmagát.
Csontváry titokzatos alakját a festő-animációs rendező Kovásznai György nem kifejezetten életrajzi jellegű darabja négy képében négy különböző dimenzióban ragadja meg. A távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, továbbá a kommunista rendszer nagyfeje előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában.

Kövesdy István rendező az előadásról:

Érdekes –bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontvári Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Teljes életművük, a benne rejlő életfilozófia, világról való gondolkozás érdemi feltárása, megértése, értékelése mindkettőjük esetében csak késedelemmel, az utókor által bontakozhatott ki. És máig nem zárult le teljesen.Élet és művészet, emberi – gyarló és egyszerű – sors és elhivatottság ellentmondásos egymásnak feszülése, az áhított harmónia elkeseredett keresése, és megvalósításának lehetetlensége, illetve csak „egyénileg”, belül, és mint ilyen, virtuális beteljesedése a művészi alkotásban.Ezek a gondolatok foglalkoztatnak.

 2  0

 0

- See more at: http://www.nemzetiszinhaz.ro/eloadasok/uj-bemutatok/spect/csontvary.html#&panel1-5

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a Magányos cédrus, A szerelmesek találkozása, a Baalbek című festmények alkotója a múlt század eleji magyar festészet „profetikus alakja” – mondja a róla írt színmű szerzője, Kovásznai György. Szó szerint is érthetjük, hiszen – visszaemlékezései tanúsága szerint – gyógyszerészből égi hang hatására lett autodidakta festő. Életformáját az Európától Afrikán keresztül Távol-Keletig terjedő utazásai határozták meg és ihlették: alkotásai szinte kizárólag tájképek. Művészetét nem lehet egy meghatározott stílus keretei közé szorítani, nem vallotta magát semmilyen irányzat követőjének: önéletírásában a „napút festőjének” nevezi önmagát.
Csontváry titokzatos alakját a festő-animációs rendező Kovásznai György nem kifejezetten életrajzi jellegű darabja négy képében négy különböző dimenzióban ragadja meg. A távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, továbbá a kommunista rendszer nagyfeje előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában.

Kövesdy István rendező az előadásról:

Érdekes –bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontvári Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Teljes életművük, a benne rejlő életfilozófia, világról való gondolkozás érdemi feltárása, megértése, értékelése mindkettőjük esetében csak késedelemmel, az utókor által bontakozhatott ki. És máig nem zárult le teljesen.Élet és művészet, emberi – gyarló és egyszerű – sors és elhivatottság ellentmondásos egymásnak feszülése, az áhított harmónia elkeseredett keresése, és megvalósításának lehetetlensége, illetve csak „egyénileg”, belül, és mint ilyen, virtuális beteljesedése a művészi alkotásban.Ezek a gondolatok foglalkoztatnak.

 2  0

 0

- See more at: http://www.nemzetiszinhaz.ro/eloadasok/uj-bemutatok/spect/csontvary.html#&panel1-5

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a Magányos cédrus, A szerelmesek találkozása, a Baalbek című festmények alkotója a múlt század eleji magyar festészet „profetikus alakja” – mondja a róla írt színmű szerzője, Kovásznai György. Szó szerint is érthetjük, hiszen – visszaemlékezései tanúsága szerint – gyógyszerészből égi hang hatására lett autodidakta festő. Életformáját az Európától Afrikán keresztül Távol-Keletig terjedő utazásai határozták meg és ihlették: alkotásai szinte kizárólag tájképek. Művészetét nem lehet egy meghatározott stílus keretei közé szorítani, nem vallotta magát semmilyen irányzat követőjének: önéletírásában a „napút festőjének” nevezi önmagát.
Csontváry titokzatos alakját a festő-animációs rendező Kovásznai György nem kifejezetten életrajzi jellegű darabja négy képében négy különböző dimenzióban ragadja meg. A távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, továbbá a kommunista rendszer nagyfeje előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában.

Kövesdy István rendező az előadásról:

Érdekes –bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontvári Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Teljes életművük, a benne rejlő életfilozófia, világról való gondolkozás érdemi feltárása, megértése, értékelése mindkettőjük esetében csak késedelemmel, az utókor által bontakozhatott ki. És máig nem zárult le teljesen.Élet és művészet, emberi – gyarló és egyszerű – sors és elhivatottság ellentmondásos egymásnak feszülése, az áhított harmónia elkeseredett keresése, és megvalósításának lehetetlensége, illetve csak „egyénileg”, belül, és mint ilyen, virtuális beteljesedése a művészi alkotásban.Ezek a gondolatok foglalkoztatnak.

 2  0

 0

- See more at: http://www.nemzetiszinhaz.ro/eloadasok/uj-bemutatok/spect/csontvary.html#&panel1-2

The great Gatsby

                   Monumentális képek, felfokozott érzelmek, bohémség, fényűzés, illúziók, tragédia...! Szinte egész film alatt rázott a hideg és ámulattal éltem bele magam!  Egyszerűen magával ragadott!

Kedvenc képek:

Kedvenc gondolatok:

• “I hope she'll be a fool -- that's the best thing a girl can be in this world, a beautiful little fool.” 

•  “He smiled understandingly-much more than understandingly. It was one of those rare smiles with a quality of eternal reassurance in it, that you may come across four or five times in life. It faced--or seemed to face--the whole eternal world for an instant, and then concentrated on you with an irresistible prejudice in your favor. It understood you just as far as you wanted to be understood, believed in you as you would like to believe in yourself, and assured you that it had precisely the impression of you that, at your best, you hoped to convey.”

•  “I was within and without. Simultaneously enchanted and repelled by the inexhaustible variety of life.”

•  “Ah," she cried, "you look so cool."

Their eyes met, and they stared together at each other, alone in space. With an effort she glanced down at the table.

You always look so cool," she repeated.

She had told him that she loved him, and Tom Buchanan saw.” 

 

Egyszóval lenyűgöző volt! Nagy valószínűséggel nem utoljára néztem meg!

Egy éves lett a blogom !!!!

Annyira hihetetlen! Büszke vagyok, hogy kitartottam és még én is várom a folytatást! Megleptem magam egy csokor bazsarózsával és mindenképp valami recept is lesz, amivel a nagy alkalmat megünneplem!

Mars-töltelékes csokibonbonok

            Rátaláltam a bonbonformákra és kihasználtam a mai szabadnapot, hogy először készítsek bonbont. Kicsit izgultam amiatt, hogyan alakulnak majd, de egy újabb kihívás volt! Büszke vagyok rájuk :) És a töltelék zseniális! A http://www.nosalty.hu -n találtam rá a receptre, kissé módosítottam az adagokat.

Hozzávalók:

• 15o g Milka tejcsoki
• 15o g keserűcsoki
• 4 Mars szelet
• 1o evőkanál tejszín (akár édesített, akár főzőtejszín)

           A kétfajta csokit megolvasztom (én csokiolvasztó gépben készítettem, de lehet gőz fölött bármilyen lábosban is). Mikor teljesen megolvadt gyengén megkavarom, hogy homogén legyen, vigyázva, hogy ne buborékosodjon. Ezzel kenem ki a bonbonformákat, ecsettel egyenletesen fölvittem a forma oldalára is. Hütőbe teszem kb. 15percre.
          Ezalatt összeolvasztom a Mars szeleteket a tejszínnel és hűlni hagyom.
Kiveszem a kikent bonbonformákat, fény felé tartom, ha vannak hézagok, azokat még pótolom a megolvasztott csokiból. Megtöltöm 3/4-ig  a  kihűlt Mars-os keverékkel és újra 15 percre hűtőbe teszem.
          A bonbonokat az újraolvaszott csokival zárom le. Néhányszor az asztalhoz ütögetem, hogy egyenletesen elhelyezkedjenek a rétegek, a tetejéről a csokifölösleget spatulával eltávolítom, majd újra hűtőbe kerül 1 órára. Kipattintom a bonbonokat a szilikonformákból, vigyázva hogy ne roppanjon meg a csokiburok.
           Voilá! készen is vannak a pralinék! Kissé türelemjáték, de megéri, nagyon finomak és mutatósak!

Felirat hozzáadása

Tárkonyos csirkeragu leves

Az utóbbi időben nagyon gyakran készült ez a leves nálam! Nagy kedvenc!

Hozzávalók:

• 1 csirkemell
• 4 murok
• 1 petrezselyemgyökér
• kis darab zeller
• 25o g gomba
• 25o g zöldborsó
• 3 csipet tárkony
• só, bors, csili
• vaj
• 1,5 l zöldségalaplé
• 3 evőkanál keményítő vagy liszt
• 15o ml főzőtejszín
• 15o ml tejföl
• 1 evőkanál mustár
• fél citrom leve

          A csirkemellet megmosom, felkockázom. A zöldségeket megtisztítom, felkockázom. Vajat hevítek egy lábosban, megpirítom a zöldségeket a gomba és borsó kivételével, fűszerezem, majd a csirkemell kockákat is megpirítom ezekkel együtt. Hozzáadom a tárkonyt és feltöltöm az alaplével. Addig főzöm, míg megpuhulnak a zöldségek. Ekkor hozzáadom a zöldborsót és a gombát, beleszorítom a fél citrom levét. Elkészítem a habarást: a keményítőt simára keverem a tejföllel, tejszínnel, mustárral és pár kanál forró levessel, majd vékony sugárban hozzáöntöm a fövő leveshez. Forralok rajta még egyet folytonos kevergetés mellett, majd leveszem a tűzről. Kész is van!

Tehéntúrós-magvas sósrudak

Nagyon nagy kedvencem ez a recept, ropogós, túrós, sós és minden alkalomra jól jön :)

Hozzávalók:

• 25o g vaj
• 25o g liszt
• 25o g tehéntúró
• 1 tojás
• só, bors
• Magvak (kömény, napraforgó, tökmag, szezám)
• Reszelt sajt
• 1 tojás a kenéshez

A hozzávalókat, a magvakon kívül, alaposan összegyúrom . Ha szükséges kis vizet is lehet hozzáaadni, hogy jó rugalmas tészta legyen. Háztartási fóliába csomagolom és félórányira hűtőszekrénybe teszem pihenni. Ha letelt a félóra, kinyújtom a tésztát kb. félujjnyi vastagságúra, megkenem tojással és megszórom magvakkal és sajttal (a kép szerint, nekem így a legegyszerűbb), ha szüskéges még sóval is. Derelyevágóval csíkokra vágom , sütőpapírral bélelt tepsiben pirosra sütöm.

Még mindig Restaurant Day...

2 összefoglaló kép, amíg a többi érkezik: az első a menü, ami nem került az asztalra aznap, mert kicsit lekésett, de annál nagyobb volt a meglepetés , amikor megkaptam. Egyáltalán nem számítottam rá. Szerettem volna menükártyát készíteni, de sajnos időm nem volt rá, de F. gondolt rá, és igazán meghatódtam...Jó érezni hogy másnak is fontos volt, ami nekem nagy szívügyem! Köszi F. !

A másik pedig a menüsor, Sz. kollázsa. Köszi Sz.!

Néhány recept már fönt van a blogon ezek közül, a többivel pedig érkezem majd!

...

Lejárt :D 2 nap főzés, jó élmények, evészet, barátok... Jó volt, tetszik az ötlet, megérte a fáradtságot!
Lehet eltúloztam kissé a fogások számát...:D
A további képekig pedig egy előzetes: a desszert, amire már mindenki kiájult (sós karamelles csokitorta)

The foodie exprience-International restaurant day (febr. 17th 2013)

 http://www.restaurantday.org/find/

"Egy nap, amikor bárki nyithat éttermet!

A Restaurant Day Helsinkiben indult, az elsőt 2011 május 21-án tartották. Néhány fiatal gondolt egyet, hogy mi lenne ha egy napra éttermet nyitnának. Az ötlet villámgyorsan terjedt a barátok és ismerősök között és az első alkalommal majd 40 étterem született 13 különböző városban. Azóta évi négy alkalommal kerül megrendezésre, egyre növekvő népszerűségnek örvend és szerte a világban csatlakoznak hozzá. A legutóbbi alkalommal több mint 500 étterem valósult meg több mint 50 városban Brazíliától kezdve Izlandon, Ausztrálián át Budapestig."

Nem maradhattam ki ebből én sem :) Nagyon tetszik az ötlet és amióta felfedeztem csak ez jár a fejemben, tervezgetek.  Kissé zártabb körű, csak közeli barátokkal elsőre és otthon, lakásétterem lesz...Kíváncsian várom, hogyan alakul!

A tervezett menü :

-Saláta nr.1: Szőlős-diós-gránátalmás csirkesaláta sajtos krutonnal
-Saláta nr.2: Kéksajtos, brie-s körte balzsamecettel vegyes salátaágyon

-Leves nr.1: Karalábé krémleves sonkachipsszel, lerbensült sajtos pirítóssal
-Leves nr.2: Hideg mangós barackos krémleves mandulával

-Főétel nr.1: Brokkolis négysajtos penne
-Főétel nr.2: Sajtos csirkemell sültkrumplival és csípős barackmártással

-Desszert nr.1: Sós karamelles csokitorta
-Desszert nr.2: Muroktorta pohárban

Majd jön a beszámoló, képek...